Mostan akkor királyság, vagy demokrácia?
Demokratikus királyság, szólásszabadsággal (- úgyhogy kuss legyen!)
Demokratikus királyság, szólásszabadsággal (- úgyhogy kuss legyen!)
Végre! Az egyik nem szélsőséges szennyoldalon Morvai Krisztina saját rovatot kapott. Erre várt a nép… Meg vagyunk mentve!
A rovat bevezetőjében a mi Krisztinánk mindjárt elő is állt azzal a költői kérdéssel, amit állítólag neki tett fel a napokban „egy ismerőse”. A kérdés így szólt: „Mondja Krisztina, tulajdonképpen miért hívnak manapság RADIKÁLISNAK valakit pusztán azért, mert igazat beszél?"
Kedves ismerős! (Téged szólítalak most meg, mert Krisztinához, az igazság kőbe vésett, megelevenedett szobrához nem vagyok méltó.)
Te amikor kérdezel, akkor is hazudsz?
Ugye tudod, hogy a radikális szót nem a köznép akasztotta, a randalírozó csürhére és az őket támogató, az erkölcsről gyakran megfeledkező értelmiségre, hanem ti magatok. Elvbarátaitok, Budaházy, Toroczkai és a többi hűséges követők találták ki még 2006-ban? Gondoltak egyet és azt mondták: ők radikálisok. Sőt! Nemzeti radikálisok. Mi meg csak lestünk... Hát, így volt ez.
Na ennyit az igazmondásotokról…! Az igazság kimondásától ti olyan messze álltok, mint Makó Jeruzsálemtől.
Igazmondásról akkor beszélhetnétek, ha ti, magatokfajták nem hazudnátok reggeltől estig. Nem hazudnátok rendőrterrorról, miközben egyikőtök sincs börtönben az elkövetett erőszakos, a büntető törvénykönyvben nevesített cselekményekért. Nem tagadnátok le a randalírozó csürhe tetteit. Nem hazudnátok elnyomásról, kormány által befolyásolt bíróságról, miközben az összes bűnözőitek, akikre építitek a jövőtöket, sorra felmentést kapnak a felelősség alól. Nem hazudnátok szólásszabadságról, miközben a más véleményen lévő honfitársaitok megfélemlítésére bíztattok, ahogy tette ezt dicső Budaházy Gyuri barátotok, a jogállamiság és emberszeretet megtestesült alakja, amikor ezt mondta:
A rovat bevezetőjében a mi Krisztinánk mindjárt elő is állt azzal a költői kérdéssel, amit állítólag neki tett fel a napokban „egy ismerőse”. A kérdés így szólt: „Mondja Krisztina, tulajdonképpen miért hívnak manapság RADIKÁLISNAK valakit pusztán azért, mert igazat beszél?"
Kedves ismerős! (Téged szólítalak most meg, mert Krisztinához, az igazság kőbe vésett, megelevenedett szobrához nem vagyok méltó.)
Te amikor kérdezel, akkor is hazudsz?
Ugye tudod, hogy a radikális szót nem a köznép akasztotta, a randalírozó csürhére és az őket támogató, az erkölcsről gyakran megfeledkező értelmiségre, hanem ti magatok. Elvbarátaitok, Budaházy, Toroczkai és a többi hűséges követők találták ki még 2006-ban? Gondoltak egyet és azt mondták: ők radikálisok. Sőt! Nemzeti radikálisok. Mi meg csak lestünk... Hát, így volt ez.
Na ennyit az igazmondásotokról…! Az igazság kimondásától ti olyan messze álltok, mint Makó Jeruzsálemtől.
Igazmondásról akkor beszélhetnétek, ha ti, magatokfajták nem hazudnátok reggeltől estig. Nem hazudnátok rendőrterrorról, miközben egyikőtök sincs börtönben az elkövetett erőszakos, a büntető törvénykönyvben nevesített cselekményekért. Nem tagadnátok le a randalírozó csürhe tetteit. Nem hazudnátok elnyomásról, kormány által befolyásolt bíróságról, miközben az összes bűnözőitek, akikre építitek a jövőtöket, sorra felmentést kapnak a felelősség alól. Nem hazudnátok szólásszabadságról, miközben a más véleményen lévő honfitársaitok megfélemlítésére bíztattok, ahogy tette ezt dicső Budaházy Gyuri barátotok, a jogállamiság és emberszeretet megtestesült alakja, amikor ezt mondta:
„A csürhéző, mocskolódó politikusok és médiapatkányok képeit meg közzé kell tenni az Interneten, ha lehet címmel, telefonnal, hadd rettegjenek.”
Egyébként amikor a fő-gatyalobogtató Gyurink ezen kijelentését is tartalmazó beszéde miatt bíróság elé állt, a tárgyalásokon Krisztina oly hevesen, anyatigrisként képviselte a szólásszabadságot. Hála Istennek, a mi féltett Gyurinkat felmentették, tehát kiderült: szabad mások megfélemlítésére felbujtani. Szabad az alkotmányos rend megdöntésére bíztatni. Éljen a szólásszabadság! –persze csak, ha az nem ellentétes érdekeitekkel!
Gondolom értékrendetekbe beletartozik az is, hogy a nem nemzeti radikális fotóriportereket, újságírókat jól meg is lehet verni a randalírozások során, összetörni kamerájukat, mert az ilyen megtörtént esetek után egyetlen egy esetben sem emelte fel hangját a mi mélyen tisztelt közös ismerősünk, Krisztina.
Ha már itt tartunk:
Krisztina, rovatának bevezetőjében arra is felhívja harcostársait, hogy el „kell kezdenünk rendszeresen és következetesen használni az ELLENÁLLÁS szót, sugallva, hogy a Hazánk, Magyarország megszállás alatt áll.”
Ha már megszállásnál tartunk: nem csak sugallni kéne, ideje lenne kimondani, kik szállták meg Magyarországot. A kommunisták, a zsidók? Rajta! Az igazmondáshoz hozzátartozik ugyanis a nyílt és egyenes beszéd is. Ha módod lesz rá, kedves ismerős, kérdezd már meg Krisztinától, kik is szálltak meg minket!
Meg azt is, hogy miért nem hallottuk soha a nevét akkor, amikor szovjet harckocsik állomásoztak Magyarországon. Mintha akkor nem jutott volna eszébe megszállást emlegetni… Vagy 1999-ben sem nagyon hallottunk róla, mikor az amerikai hadsereg országunkon keresztül bombázta déli szomszédunk fővárosát, Jugoszláviát. Akkor sem említett megszállást. Vajon miért?
Kérdezd már meg Krisztinától azt is, hogy megegyeztek-e már elvbarátjával, Budaházyval arról, hogy mostan akkor ki lesz a király az ÁVH elkergetése után, illetve, hogyan fog felépülni a „demokratikus királyság” meglehetősen egyedi államformája! Csak azért érdekel ez a kis részlet, mert ugyanis a mi Gyurink nyíltan királyságot akar, míg a mi Krisztinánk meg nemrég azt írta a rovatába: „addig nem nyugszunk, amíg itt nem lesz demokrácia és jogállam.”
Mostan akkor el kéne már dönteni, hogy mi legyen! Királyság, vagy demokrácia? Ez ügyben lehet, hogy kéne még pontosítani és egyeztetni egy picit a főméltóságú Gyurival. Persze csak, ha ráér és nem íjászedzést tart éppen.
Egyébként, ha már a jogállamnál tartunk: Tessék mondani, milyen az, amikor még ennél is nagyobb a jogállam? Akkor már a vádlott fog ítélni a bíró felett? Mert ezután már csak az jöhet? Persze tudjuk, amíg ez eljön, addig még nagyon sok molotov-koktélnak kell lobbannia és sok-sok kockakőnek kell arcot törnie, de mindenesetre kíváncsian várjuk az elképzelést, hátha megtetszik és mi is beállhatunk az általatok magyar népnek nevezett 6000 fős táborba.
Üdvözlettel: egy megszálló zsidó, kommunista, cionista, vérbírósági rendőrspiclista médiapatkány
Gondolom értékrendetekbe beletartozik az is, hogy a nem nemzeti radikális fotóriportereket, újságírókat jól meg is lehet verni a randalírozások során, összetörni kamerájukat, mert az ilyen megtörtént esetek után egyetlen egy esetben sem emelte fel hangját a mi mélyen tisztelt közös ismerősünk, Krisztina.
Ha már itt tartunk:
Krisztina, rovatának bevezetőjében arra is felhívja harcostársait, hogy el „kell kezdenünk rendszeresen és következetesen használni az ELLENÁLLÁS szót, sugallva, hogy a Hazánk, Magyarország megszállás alatt áll.”
Ha már megszállásnál tartunk: nem csak sugallni kéne, ideje lenne kimondani, kik szállták meg Magyarországot. A kommunisták, a zsidók? Rajta! Az igazmondáshoz hozzátartozik ugyanis a nyílt és egyenes beszéd is. Ha módod lesz rá, kedves ismerős, kérdezd már meg Krisztinától, kik is szálltak meg minket!
Meg azt is, hogy miért nem hallottuk soha a nevét akkor, amikor szovjet harckocsik állomásoztak Magyarországon. Mintha akkor nem jutott volna eszébe megszállást emlegetni… Vagy 1999-ben sem nagyon hallottunk róla, mikor az amerikai hadsereg országunkon keresztül bombázta déli szomszédunk fővárosát, Jugoszláviát. Akkor sem említett megszállást. Vajon miért?
Kérdezd már meg Krisztinától azt is, hogy megegyeztek-e már elvbarátjával, Budaházyval arról, hogy mostan akkor ki lesz a király az ÁVH elkergetése után, illetve, hogyan fog felépülni a „demokratikus királyság” meglehetősen egyedi államformája! Csak azért érdekel ez a kis részlet, mert ugyanis a mi Gyurink nyíltan királyságot akar, míg a mi Krisztinánk meg nemrég azt írta a rovatába: „addig nem nyugszunk, amíg itt nem lesz demokrácia és jogállam.”
Mostan akkor el kéne már dönteni, hogy mi legyen! Királyság, vagy demokrácia? Ez ügyben lehet, hogy kéne még pontosítani és egyeztetni egy picit a főméltóságú Gyurival. Persze csak, ha ráér és nem íjászedzést tart éppen.
Egyébként, ha már a jogállamnál tartunk: Tessék mondani, milyen az, amikor még ennél is nagyobb a jogállam? Akkor már a vádlott fog ítélni a bíró felett? Mert ezután már csak az jöhet? Persze tudjuk, amíg ez eljön, addig még nagyon sok molotov-koktélnak kell lobbannia és sok-sok kockakőnek kell arcot törnie, de mindenesetre kíváncsian várjuk az elképzelést, hátha megtetszik és mi is beállhatunk az általatok magyar népnek nevezett 6000 fős táborba.
Üdvözlettel: egy megszálló zsidó, kommunista, cionista, vérbírósági rendőrspiclista médiapatkány
